HTML

Utolsó kommentek

A hamis realisták: mi a baj a magyar baloldallal

2007.10.03. 20:28 ___________________________ (törölt)

Jobban szeretem a politikai filozófiát, mint a konkrét dolgokról beszélni, de ha az előző cikket megírtam, ezt is meg kell. Ez most egy ilyen kitérő - aztán majd visszatérünk az érdekesebb témákhoz.

A politikának van egy gazdasági dimenziója és egy társadalmi-értékrendbeli dimenziója. A kettő nem független egymástól: az utóbbi az előbbi alapja. Van egy ilyen látványos ellentmondás, hogy a magyar baloldal gazdasági területen kapitalizmusbarátnak tűnik, miközben határozottan tagadják azt a konzervatív értékrendet, ami a kapitalizmus alapja. Ennek az ellentmondásnak a feloldása nagyon egyszerű: a kapitalizmuspártiság egyszerű kamu.


Példa 1: privatizáció

Még csak nem is a korrupció az ősprobléma, az már csak következmény. Az ősprobléma az az 1989-es törvény, ami a társadalmi tulajdont egy tollvonással állami tulajdonná konvertálta. Az állam és a társadalom ugyanis nem ugyanaz, és az ilyesmi nálam valahol az utcai rablótámadás szintjén van. (Persze, elvileg az állam a társadalmat szolgálja és a társadalom döntéseit hajtja  végre, de a kapcsolat eléggé laza.)

Szerintem az eképpen szerzett állami tulajdonnal egyetlen tisztességes dolgot lehet tenni: visszaadni a társadalomnak. Például szét lehet dobni egy cég részvényeit az alkalmazottai között, vagy ha ez túl igazságtalannak tűnik, akkor szétdobni 100 000 forintos részvényekre és kisorsolni az állampolgárok között. Vagy bármi hasonló. Természetesen így is befektetőknél kötne ki nagy része előbb-utóbb, de ez rendben is van. Az a lényeg viszont, hogy ebben az esetben 1. nem lehetne megvesztegetni valakit, hogy adja el piaci áron alul 2. ebből az is következik, hogy az, aki csak piacot akar venni és becsukatja a céget - ez a magyarországi privatizáció legfájdalmasabb oldala - nem venné meg, mert túl drágának találná. Ha meg igen - akkor is, legalább az emberek zsebében köt ki a vételár, nem az államéban. Lehet egyébként más ötleteket is kitalálni, de egy biztos: az a megoldás, hogy eladni, beszedni a pénzt az államkasszába, aztán majd a politikusok meg a bürökraták elköltik, ahogy nekik jólesik, az NEM kapitalista megoldás.


Példa 2: Egészségügyi reform

Tegyük hozzá, nem vagyok eléggé tájékozott e téren, szerencsére van olyan a rendszeres hozzászólók között, aki igen. Mindenesetre amit én hallottam, az az, hogy ez a dolog úgy megy, hogy X dologra tavaly 10 milliárdot költött a TB, de most csak 6 milliárd van rá, mert spórolni kell, akkor a kapacitás 40%-át összevonni, megszüntetni, becsukni stb. Ez ordítóan nem kapitalista megoldás. A piacgazdaság DEFINICIÓJA az, hogy a szűkös erőforrások elosztását azok piaci ára szabályozza: az csökkenti a keresletet, illetve növeli, ha lehet, a kínálatot. Amikor az állam bá' azt mondja, hogy mostantól ennyi a kínálat, és kész, osszátok be, parasztok, az nem piaci megoldás. Persze egy állami tulajdonú egészségügyben nem lehet 100%-os piacgazdaságot csinálni, de szimulálni azért lehetne, a következőképpen: ha X dologból 40%-ot kell spórolni, akkor a kapacitás marad ugyanannyi, de ezentúl csak 60%-ban finanszírozza a TB, 40%-ban a betegnek kell, v. az ő magánegészségbiztosítójának.

Ez talán nem hangzik nagyon lágyszívű megoldásnak, de még mindig jobb, ha valami pénzbe kerül, mintha egyáltalán nincs belőle (elég). Azért a pénz viszonylag rugalmas erőforrás, lehet kölcsönt kérni rokontól, banktól, zaciban tenni a fukszot, vagy valami. Annál, hogy "nem kapol, oszt jónapot", mindenképpen igazságosabb. Legalább van játéktér, van lehetőség, van remény.

Egyébként meg azt nem zárnám ki, hogy ha a szociális helyzet indokolja, akkor lehetne valamiféle speckó támogatásért folyamodni. Tulajdonképpen ez inkább egy szocdem megoldás lenne, mint direkten kapitalista, mert azt nem mondtam, hogy privatizálni az egészségügyet.


Példa 3: Oktatás

Talán ez a leglátványosabb példa. Lett ugye tandíj. Tehát, adott egy oktatási rendszer, ahol néhány magánfőiskolát leszámítva az állam határozza meg a férőhelyeket, az állam határozza meg a finanszírozást, és az állam mondja meg azt is, hogy mennyi tandíjat fizetsz. Ugye nem gondolja senki komolyan egy percig sem, hogy ennek bármi köze lenne a kapitalizmushoz: hol a bánatban van ebben a piac?

A kapitalista megoldás a következő. Kiszámolni az egy diákra jutó képzés költségét. Ezt a lóvét évente odaadni minden diáknak, nem kápéban, hanem egyfajta képzési jegyben, amit csak erre lehet költeni. Megszüntetni minden egyéb állami támogatást az oktatásban: mind az állami, mind a magániskolák abból legyenek kénytelek gazdálkodni, amit akár képzési jegyben, akár ezen felül kápéban a diákoktól beszednek. Eredmény: 1. akinek megteszi egy átlagos szintű állami főiskola, egyetem, az nem fizet semmit, leadja a képzési jegyét, és kész. 2. Aki igényes magán-, alapítványi vagy egyházi iskolába akar menni, az legalább nem fizet kétszer érte, mert amit az adójából képzésre fordítanak, azt így a képzési jegy formájában visszakapja és csak a különbözetet fizeti. Ha van különbözet, mert az sem biztos, szerintem ezek jobban gazdálkodnak az államiaknál.

Tulajdonképpen ez is inkább szocdem megoldás, mint kapitalista, mert nem javasoltam az egyetemek privatizálását.

Általánosságban elmondható, hogy amit a magyar baloldal csinál, az se nem kapitalista, se nem szocdem megoldás.


Akkor meg mi?

Gyakorlatilag egy furcsa kombináció. A klasszikus terminológia szerint szocialista megoldás - központi tervezés, központi költségvetés, központi szabályozás - de csak annak hátrányaival, annak esetleges előnyei nélkül. Sikerült létrehozni egy olyan rendszert, ami nem piaci, de nem is szolidáris. Akkor milyen? Nehéz megfogalmazni a pontos kifejezést. Mondjuk: önkényalapú. Korrupciómeghajtású, ez sem rossz megfogalmazás, Tóta W. találmánya. Elitista, az elitizmus előnyei - noblesse oblige - nélkül. Nevezhetjük esetleg törzsi rendszernek is - ahol a törzsfőnök osztja szét a vadászzsákmányt a maga kénye-kedve szerint - de azt most ne, mert esetleg jön Winnetou és jól valagba rúg, a méltatlan összehasonlítás miatt.


Az ellentmondás feloldása

Ezen a ponton érhető talán meg, hogy hogy jön az össze, hogy a magyar baloldal kapitalista dumát lök, ám mégis folyton s váltig tagadja azokat az erkölcsi értékeket, amelyekre a működő kapitalizmusok alapulni szoktak: azért, mert a kapitalizmust soha egy percig sem gondolták komolyan.

Egyébként persze nem ez az egyetlen baj. Az értékrendbeli zavarosság-üresség jóval nagyobb, de ebben a magyar és a nyugati baloldal nagyjából megegyezik. Ez a téma pedig nagyjából és egészében nagyobb egy cikknél: a fél blog erről szól, kb., úgyhogy ennyi elég is mára.

23 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://neokon.blog.hu/api/trackback/id/tr79185053

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Caracalla 2007.10.03. 21:34:52

Ha már piaci alapú oktatást akarunk, miért ne adjuk a fiatalnak készpénzben az összeget? Aki nem megy egyetemre, az elmulathatja, aki meg akarja, befektetheti.

Nem tartom kizártnak, hogy bizonyos karoknál jobb a bankbetét, és akkor a nagyon rossz felsőoktatási intézmények kihalnak legalább.

gloire 2007.10.04. 03:57:43


A szocdem az nem kapitalista? NSZK?
Ezt a részt nem értem.

rotting 2007.10.04. 07:43:57


Ha mindenképp címkét kell találni, egyszerűen opportunistának nevezném, annak minden pejoratív felhangjával.

Nemcsak nem kapitalisták klasszikus értelemben, hanem nem is baloldaliak.

Semmik. Buborék. Egyszerű gazadsági (bűn)szervezet tagjai hasonló egyéni érdekeinek érvényesítésére.

És már a rendszerváltás előtt is az vlt. Aki az érdeket veszélyeztette azt a főnök kinyíratta. Vagy a tagok állították félre a főnököt. Pont min a maffiában. Annyi különbséggel hogy a valódi maffia működése nem hirdetett sosem politikai maszlagot, hogy békeharc meg ilyenek. Azonban nekik szükség volt/van erre is, mert mint "legális", tevékenységüket az államhatalom birtoklására alapozó szervezet muszáj néptömegeket megnyerni támogatónak, társadalmi bázisnak.

Nem tudom a polgári-nemzeti oldalt hirdetők mennyire ilyenek, a "baloldal" biztos.

Egyébként a magyra viszonyok megnevezésére J-B helyett javasolnék más terminológiát. Lehet, hogy kicsit bonyolultabb, de talán bezsélhetnénk polgári-produkcionista és globalista-inveszticionista
(vagy csak simán opportunista :) ) ellentétpárról.

Produkcionista: a gazadságban a termelést, a munkalehetőséget tekinti alapvetőnek, az ezzel foglalkozók érdekét képviseli inkább
Inveszticionista: a pénzügyi befektetők érdekét támogatkaja a termelőkével szemben.

Na ez most csak így első ötlet, várom a véleményeke.

vadnyul · http://kismaganszelsojobb.blogspot.com 2007.10.04. 09:53:01

A magyar baloldal a politikai elvek szintjén dogmatikus (ez közös baloldali jellemző), gyakorlatilag opportunista (ez az egész politikai elitre igaz).
Amit kapitalizmus címén előadnak, az egyfajta piaci fundamentalizmus, de csak azt jelenti, hogy a marxista dogmákat neolibre cserélték. Szerintem a konzi kritika erre pont az, hogy az a politika, ami nem veszi figyelembe az itt és most adottságait, rossz politika.
A lex MOLról már beszéltünk: HA az állam úgy gondolja, hogy vannak stratégiai vállalatok, AKKOR a kapitalista megoldás a részvénycsomag birtoklása.
Az eü-ben ugyanez: a "több biztosító - jobb eü." ez csak egy mantra. A kérdés ilyesmi: MIT biztosít a az állam, mit a magán? Hol a VERSENY helye? Hogyan befolyásolja ez az állam lakóinak eü. állapotát?
(Csak a pontosság kedvéért: nem azt állítom, hogy örök alapelvek és dogmák szükségtelenek. Pont egy katolikustól ez elég vicces lenne. De azt igen, hogy nem lehet és nem is szükséges mindent dogmák alapján végezni.)
Vagy a versenyre általában: állíthatjuk, hogy a verseny jó. De jó-e nekünk (Mo. lakóinak), ha a gyengébb magyar vállalkozásokat egyenlőtlen versenyre kényszerítjük a multikkal? biztosan elhanyagolható az általánosból az egyedibe levezetés?

max_headroom 2007.10.04. 10:20:31

Shenpen 2007.10.03. 20:28:
"... a magyar baloldal kapitalista dumát lök, ám mégis folyton s váltig tagadja azokat az erkölcsi értékeket, amelyekre a működő kapitalizmusok alapulni szoktak: azért, mert a kapitalizmust soha egy percig sem gondolták komolyan."

Nyilván nem, hiszen itt olyan emberekről van szó, akik semmiféle erkölcsi érzékkel nem rendelkeznek.
Másrészt a kapitalizmusban automatikusan benne van a gazdasági életben működő természetes kiválasztódás, amin - és ezt ők is pontosan tudják - egyenlő esélyek mellett simán elvéreztek volna.

De továbbmegyek; a mai baloldal vezető prominensei szerintem a szocializmust sem gondolták soha egy percig komolyan. Ha valaki emlékszik esetleg a nyolcvanas évekre, az pontosan ismeri azt a(z ember)típust, aki akkor KISZ-vezető volt. Középszerűségét hajlékony gerincével ellensúlyozó, tehetségtelen hazudozó, aki jövőjét az MSZMP-ben, vagy az államigazgatásban képzelte el. A szocializmus tipikus karriertörténete; a suttyó paraszt- illetve proligyerek így mászhatott fel az uborkafára.
Nem arról volt szó, hogy a tőkét akarták volna olyan nagyon dönteni, valójában az volt az ő bajuk, hogy nem náluk van az a tőke. Bűnözők, akik elfogadták, hogy az előző rendszer tőkéseinek, uralkodó osztályának fizikai megsemmisítése, bebörtönzése, illetve elüldözése után rátehették a mocskos kezüket azok vagyonára. (Hogy mindebben volt egy áttétel, és átmenetileg társadalmi tulajdonnak nevezték ezt a vagyont, az gyakorlatilag semmit nem változtat, legfeljebb kissé árnyal a képen.)
És ebben az értelemben a mai baloldal bizony nem pusztán a Tanácskormány puccsistáinak szellemi utóda, de cinkosa és mai haszonélvezője az ÁVH, a Rákosi-diktatúra, és a Kádár-rendszer köztörvényes bűntetteinek.

Egyetértek a fenti hozzászólóval, nettó opportunisták a legrosszabb, legaljasabb fajtából.

Rwindx 2007.10.04. 12:21:04

hmmm, érdekes meglátás, átolvasom mégegyszer, de azt hiszem egyet tudok vele érteni.

rotting 2007.10.04. 15:00:44


És ez már 1919-ben is így volt.

Az orosz és k-eu-i baloldal erről szólt mindig.

sala 2007.10.04. 15:48:01

"Az ősprobléma az az 1989-es törvény, ami a társadalmi tulajdont egy tollvonással állami tulajdonná konvertálta."

Milyen társadalmi tulajdont? Lehet, hogy így nevezték (mondtak olyant is, hogy a nép uralkodik), de az korábban is állami tulajdon volt szerintem.

Reszveteli demokracia · http://http//reszvetelidemokracia.bolg.hu 2007.10.04. 17:00:32

Szerintem "A pártot" inkább érdekcsoportaji alapján érdemes jellemzni. A rögtönzések és koncepciótlanságok egymást érik, valahogy mindíg sikerül egy még rosszabb megoldást megalkotni.
1971-ben volt egy nemzetközi összehasonlító kutatás (Varga Károly), ahol kimutatták, hogy mi magyarok nem vagyunk hajlandóak senkit bevonni a döntés előkészítési folyamatokba. A politikusok rögtönöznek valamit, majd a végrehajtás közben igyekszik ki-ki bealkudni az érdekeit, aminek az erdménye egy végletekig pazarló és folyamatosan több sebből vérző megoldás. Ebben a tükörben az egészségügyi reform szép hitória. A közepén rájöttek, hogy nem az elején kezdték, azt a rombolást, amit eddíg elvégztek azt majd a biztosítóknak kellett volna.
Mit szóltok ahhoz, hogy olyan több biztosítós modellünk lesz, ami a Budapestieknek több biztosítós, a többieknek meg nem! Éljenek a régiók! vagy a megyék?

Paranoid Android2 2007.10.04. 22:40:06

Na így kezdődik a vitakultúra, a fogalmak azt jelentik amit egyébként, a mondatok nem tartalmaznak logikai, fogalmi ellentmondásokat és a megáálapításokat bívást lehet tényként kezelni. Dugunk?:) Ez így pont igaz, de ha ezt meg tudod magyarázni bármelyik elszabadult értelmiségi közvéleméynformálónak, nyugodtan lehetsz vallásalapító.
Egy kiegészítés. Az is igaz, hogy ezek olyan kapitalzmust akarnak, ahol ők a kapitalisták és az állam egyszere. Ennél még a Kádárrendszer is jobban diszlokálta a hatalmi-tulajdonosi jogosultságokat.

Molnárgörény · http://molnargoreny.blog.hu 2007.10.05. 01:52:19

Nevezzük egyszerűen kleptokráciának a mai baloldali "elitet", rövid, igen kifejező szó.

rotting 2007.10.05. 10:45:11


Azt érdemes hozzátenni az egészhez, hogy a korrupciónak van egy bizonyos minimális valószínűleg soha ki nem küszöbölhető szintje. Ez nem jelenti persze azt, hogy a korrupció egy tolerálandó jelenség kell, hogy legyen, illetve azt sem, hogy ne kellene ellene küzdeni.

max_headroom 2007.10.05. 23:42:30

rotting 2007.10.05. 10:45:11:
"... a korrupciónak van egy bizonyos minimális valószínűleg soha ki nem küszöbölhető szintje."

Világos. A helyzet ugyanaz, mint bármely más bűncselekmény esetén. Nem mondjuk, hogy nem kezdünk nyomozni egy betörő után, mert tudjuk, hogy akármennyire is jó a felderített bűncselekmények aránya, azért néhányan mindig megússzák. Arra kell törekedni, hogy a lehető legkevesebben ússzák meg - ellentétben a mai magyar helyzettel, amikor legfeljebb évi egy-két lebukás van mutatóba, a legalsó, legpitiánerebb szintről.

"Ez nem jelenti persze azt, hogy a korrupció egy tolerálandó jelenség kell, hogy legyen, illetve azt sem, hogy ne kellene ellene küzdeni."

Erről van szó.

max_headroom 2007.10.05. 23:43:15

dugattyú

___________________________ (törölt) 2007.10.06. 00:03:14

Hogy még érdekesebb legyen a dolog: egy olyan helyzetben, amikor az élet minden területét belengi a bürokrácia, és pl. egy cégalapításhoz százféle papír kell, egy kismértékű korrupció hasznos is lehet, mert meggyorsítja a dolgok elintézését.

Éppen ezért, nem tudom, hogy a korrupció pontosan leírja-e a probléma gyökerét. Nem feltétlenül biztos az, hogy ha egy építési engedélyhez három hónap kell, némi lóvét szétosztva két hét, akkor az feltétlenül rossz, ui. a két hét lenne a normális.

Inkább úgy fogalmaznám meg a dolgot, hogy a probléma a belterjes korrupció. Tehát, amikor van egy csoport, aki egymás közt leosztja a dolgokat. Az a baj.

Mondjuk, vegyük azt példának, hogy a közbeszerzéseken általános lenne 1% kenőpénz, de ezt bárki megadhatja, mindenki egyenlő esélyekkel indul, és a kötelező jatt leadása után valódi verseny van. Ez SZVSZ önmagában nem szörnyű rendszer. Aztán vegyük azt második példának, hogy a kenőpénz mértékében is verseny van, és ez a verseny nagyobb súllyal esik latba, mint a vállalási ár, a referencia, a vállalt kötbér stb. Ez már baj, nyilván, de még ez is kisebb baj lenne annál a mostani rendszernél, hogy egy adott kör automatikusan leoszt egymás között mindent, a pénzt valamilyen megállapodás szerint szétdobják, és kész. Ez a legrosszabb.

Azaz, tulajdonképpen a belterjes korrupciónak inkább a belterjessége, mint korrupciója a fő gond.

max_headroom 2007.10.08. 11:29:53

Shenpen:
"Az ősprobléma az az 1989-es törvény, ami a társadalmi tulajdont egy tollvonással állami tulajdonná konvertálta. Az állam és a társadalom ugyanis nem ugyanaz, és az ilyesmi nálam valahol az utcai rablótámadás szintjén van."

És ezt a rablótámadást az elmúlt évszázadban háromszor hajtották végre. '19-ben és '45 után fegyverrel. '89 tájékán elmélkedtek páran az állami cégek részvényesítéséről, illetve a részvények szétosztásáról, ami megteremthette volna egy jóval igazságosabb rendszer alapjait. Természetesen hamvába holt az ötlet.

"A kapitalista megoldás a következő. Kiszámolni az egy diákra jutó képzés költségét. Ezt a lóvét évente odaadni minden diáknak, nem kápéban, hanem egyfajta képzési jegyben, amit csak erre lehet költeni. Megszüntetni minden egyéb állami támogatást az oktatásban: mind az állami, mind a magániskolák abból legyenek kénytelek gazdálkodni, amit akár képzési jegyben, akár ezen felül kápéban a diákoktól beszednek."

A kapitalista megoldásban nem osztogatnak pénzt. Se tanulásra, se egészségügyre, se semmire. A tudás ugyanúgy piaci értéket képvisel, mint egy termelőeszköz, vagy maga a tőke - miért éppen ennek ne lenne ára?

Szerintem teljesen érthető és elfogadható, ahogy itt kezelik ezt a kérdést. Ha a szülők nem engedhetik meg maguknak, hogy jó helyre járassák a gyereküket (mert mondjuk nem nyitottak neki főiskola-előtakarékossági számlát, amikor egyéves volt), akkor legfeljebb a helyi főiskolára mehet. A legolcsóbb a community college, ezek felett vannak a kevésbé neves magániskolák, feljebb az országos szinten is elismert magániskolák, majd a leghíresebb felsőoktatási intézmények, Nobel-díjas professzorokkal és vendégtanárokkal a világ minden tájáról. Egy ilyen 'ivy league' diploma tokkal-vonóval belekerül úgy egymillióba, de aki onnan kikerül, jó eséllyel válogathat az évi $200,000-os állások közül.

Ha a gyerekben tényleg megvan az akarás, akkor besétál a bankba, és felvesz egy student loant. Ezek rendkívül kedvezményes kamatozású, 30 évre szóló kölcsönök, és csak az iskola befejezése után három hónappal, az első munkába állás után kell kezdeni törleszteni.
Ismerek olyan ügyvédet, aki $100,000-t vett fel, most a havi párszáz dolláros törlesztés úgy kétórányi munkát jelent neki.

dowNLoad 2007.10.23. 15:29:35

Na ne már, hogy a nagynevű College azért nagynevű, mert ott kapja a jobb oktatást!! Nem kap sokkal jobbat, mint a jobb magyar egyetemeken, kap viszont kapcsolati tőkét, mert oda csak a vezető elit gyerekei járnak. (SORORITY BOYS c. filmet ajánlom) Az ORVOSKÉPZÉST hozom mindig példának, hogy aki itthon tanul, az ne lehessen Svédországban orvos, vagy akkor fizesse ki azt az összeget mint amit az itt tanuló külföldiek kifizetnek. (kb 1MILLIÓ HUF/ÉV) Az addig rendben van hogy 1-2évet külföldön van, utána viszont itt legyen orvos, mert ez az ÁLLAMNAK (és nekünk) pénzbe került. (és nem Svédországnak képezzük ingyen az orvosokat) A baloldal-jobboldal: a bal nem akar nemzetállamokat, hanem központi irányítás alatt álló VILÁGÁLLAMOT, lehetőleg kevert, könnyen iránzítható népességgel, az 50es évekre hasonlító folyamatos újításokkal, amik persze egyre rosszabb helyzetbe hozzák az egyént. (viszont cserébe lehetsz leszbikus, buznyák, pedofil, droghasználó, stb..) A jobboldal nemzetállamokban gondolkozik, amik közül a hasonlók egyfajta szövetségbe tömörülnek, de a saját helyi mindig előnyt élvez a távolival szemben. Homogén társadalomra törekednek, de nem kevert rasszokra alapozva, lehetőleg mindenki maradjon a saját hazájában. (nem tolerálják az elhajlásokat, tehát a buzikat, pedofilokat, drogosokat, és a keveredést a rasszok között) Valahogy a gazdasági vezetés mindig is jobban ment a rasszista jobboldalnak, ha csak JAPÁN-hoz hasonlóm nemzetállamok lennének, akkor nem is lehetnének rasszisták, esetleg üldözhetné a saját népességen belüli 1-2%-nyi buzit, pedofilt,stb.. Esetleg még korlátoznák a szaporodást is, csak a hibátlan génállományú egyedek kivételével. (tehát a cigányoknak nem lehetne gyereke, 1sem) Mindenki döntse el, hogy melyik szimpatikusabb számára, szerintem 100szor inkább a jobboldal, mert abból kifejlődhet idővel valami jövőbeni fenntartható futurista társadalom, de a baloldaliból semmi, hacsak nem a III. VH. és/vagy totál káosz. (a rend és a célszerűség/józan parasztész soha nem volt erősségük, lásd 1919, az 50es évek magyarországa, a Szovjetunió teljes történelme, stb..)

max_headroom 2007.10.24. 09:25:31

dowNLoad 2007.10.23. 15:29:35:
"Na ne már, hogy a nagynevű College azért nagynevű, mert ott kapja a jobb oktatást!!"

Kapaszkodj meg: de azért.

"Nem kap sokkal jobbat, mint a jobb magyar egyetemeken..."

Az itteni tapasztalataim alapján állítom, hogy sokkal jobbat kap. Te mire alapozod, hogy nem?

"... kap viszont kapcsolati tőkét, mert oda csak a vezető elit gyerekei járnak."

Ez igaz, ez is benne van a csomagban.

"Az ORVOSKÉPZÉST hozom mindig példának, hogy aki itthon tanul, az ne lehessen Svédországban orvos, vagy akkor fizesse ki azt az összeget mint amit az itt tanuló külföldiek kifizetnek."

OK, de ezt röghöz kötéssel nem tudod megoldani. Senkinek nem tilthatod meg a szabad mozgást, vagy hogy oda menjen dolgozni, ahol jobban megbecsülik / megfizetik a tudását. Egyetlen ésszerű megoldás, hogy ezentúl mindenkitől egyformán elkérjük a tandíjat.

"... a bal nem akar nemzetállamokat, hanem központi irányítás alatt álló VILÁGÁLLAMOT, lehetőleg kevert, könnyen iránzítható népességgel..."

Mindkét oldal a könnyen irányítható birkákat kedveli, ebben nincs semmi különbség közöttük. És légy erős; az amerikai neokonok demokrácia-exportja éppen egy ilyen világállam létrejöttét vetíti előre.

"... az 50es évekre hasonlító folyamatos újításokkal, amik persze egyre rosszabb helyzetbe hozzák az egyént."

Konkrétan?

"... cserébe lehetsz leszbikus, buznyák, pedofil, droghasználó, stb.."

A pedofília és a droghasználat az éppen hatalmon levő pártoktól függetlenül büntetőjogi kategóriába esnek. Vagyis nem lehetsz, sem "cserébe", sem sehogy máshogy. Tévednék?

"A jobboldal nemzetállamokban gondolkozik, amik közül a hasonlók egyfajta szövetségbe tömörülnek, de a saját helyi mindig előnyt élvez a távolival szemben. Homogén társadalomra törekednek, de nem kevert rasszokra alapozva, lehetőleg mindenki maradjon a saját hazájában."

Melyik jobboldal gondolkozik így szerinted? Úgy értem, a már halott, háborús bűnös Milosevicsen, illetve az éppen megbukott Kaczyński-tesókon kívül.

"... nem tolerálják az elhajlásokat, tehát a buzikat, pedofilokat, drogosokat, és a keveredést a rasszok között..."

Nem? Mit tesznek ellenük? Tételes választ kérek.

"Valahogy a gazdasági vezetés mindig is jobban ment a rasszista jobboldalnak..."

Jobban ment, de nem azért, mert rasszista volt.

"... ha csak JAPÁN-hoz hasonló nemzetállamok lennének, akkor nem is lehetnének rasszisták..."

Meglepődnél, ha tudnád, hogy mennyire rasszisták a japánok.

"... esetleg üldözhetné a saját népességen belüli 1-2%-nyi buzit, pedofilt,stb.."

Összemosol két teljesen különböző dolgot. A homoszexualitás - bár egy kicsit se szimpatikus - felvilágosult országokban nem büntetőjogi kategória. A homoszexuálisok statisztikai aránya pedig 11%.
Pedofília egészen más történet, és az arány lényegesen alacsonyabb az 1-2%-nál is.

"Esetleg még korlátoznák a szaporodást is, csak a hibátlan génállományú egyedek kivételével."

Ilyesmivel utoljára a múlt század közepén próbálkoztak.

"... szerintem 100szor inkább a jobboldal, mert abból kifejlődhet idővel valami jövőbeni fenntartható futurista társadalom, de a baloldaliból semmi, hacsak nem a III. VH. és/vagy totál káosz. (a rend és a célszerűség/józan parasztész soha nem volt erősségük, lásd 1919, az 50es évek magyarországa, a Szovjetunió teljes történelme, stb..)"

Kétlem, hogy az idejáró törzsvendégek közül bármelyikünk szimpatizálna a baloldallal.

max_headroom 2007.10.24. 12:10:48

Utánanéztem, a 11%-os adat tévedés, ünnepélyesen visszavonom.

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2007.10.24. 12:15:01

max_headroom

én többre tippelem. (pláne, ha beleértünk mindenkit. a néha, a kicsit, a mindkettőt, a látenseket, a stb.)

egyébként szerintem mérhetetlen érték.

max_headroom 2007.10.24. 12:51:37

Mondom, utánaolvastam, a hiteles felmérések mind 2% körüli aktív, exkluzív homoszexuálist hoznak ki - bár a valóság ennél nyilván magasabb, mert ezek a felmérések bemondásos alapon működnek. Persze, mérhetetlen, mert azt nagyon sok minden befolyásolja, hogy az illető hogyan vélekedik magáról, mit mer az adott közegben nyíltan elvállalni, stb.

Laziale 2007.11.07. 12:44:03

Nem is igazán a közszolgáltatásoknál jön ki leginkább az hogy a magyar baloldalnak mennyire nincs köze a kapitalizmushoz, amivel vádolják (és a reformok előtt is ez volt a duma), hanem az állami traszferek juttatások terén. A világon kevés olyan ország van szvsz, ahol ennyi segélyt, járadékot, támogatást, nyugdíjat stb. kapnak a népek alanyi jogok mindenféle kontroll nélkül.

___________________________ (törölt) 2007.11.07. 20:55:22

Ez csak következmény. Alapvetően arról van szó, hogy Magyarországon a tehetség, kemény munka és ambíció nagyon kevésre jó csak, mert az összefonódott elitek zárják a soraikat, alig lehet felemelkedni.

Innen kezdve persze, muszáj valamennyire ellátni a jónépet, ha egyszer lehetetlenné teszik, hogy ellássák magukat.

Azaz ez egy teljesen másforma jóléti rendszer, mint Nyugaton. Ott arról van szó, hogy ellátják a hülyéket meg a lustákat. Itt arról, hogy betömik némi mózsival azok száját, akiket nem hagynak érvényesülni. Teljesen más logika.

(Mielőtt valaki azt hinné, hogy a személyes sértettség beszél belőlem: én összvissz négy évet dolgoztam a főiskola után, elég jó pénzért, ügyviteli szoftver-tanácsadóként, aztán leléptem. Nem rólam van szó, hanem arról a négy év alatt megismert mondjuk 20 cégben lévő mondjuk 1000 emberről. Az ügyviteli tanácsadó olyan, mint egy cég pszichoanalitikusa. És gyakran mint egy-egy középvezető személyes "gyóntatója" is, amikor nagyon elegük lesz és kifakadnak :-) )