HTML

Utolsó kommentek

Steven Sailer a társadalmi összetartásról

2007.11.24. 20:55 ___________________________ (törölt)

Korábban bemásoltam egy részt Steven Sailernek a The American Conservative-ban megjelent, Fragmented Future (kb. szétesett jövő) c. írásából, de ez a téma megérdemel egy fordítást. Nem az egész cikkét, inkább csak a számunkra is érdekes részét.

Az elmúlt századok során az együttműködés fontossága időnként bejött, máskor kiment az értelmiségi "divatból". A társadalmi kohéziónak a történelmi folyamatokban, ciklusokban játszott szerepének egyik korai szószólója a 14. századi arab államférfi és tudós, Ibn Khaldun volt, aki dokumentálta, hogy az észak-afrikai uralkodó dinasztiák többnyire szegény sivatagi törzsekként kezdték, akik mindenben hiányt szenvedtek, kivéve azt az egy dolgot, amit ő úgy hívott, hogy "aszábija" (angol: asabiya), avagy társadalmi szolidaritás, összetartás. (Egyébként a szó eredeti jelentése: ínszalag, ami összefogja a csontokat - Shenpen). Csatában az tette őket félelmetes ellenféllé, hogy habozás nélkül áldozták fel magukat egymásért. De ahogy meghódítottak egy civilizált, partmenti államot, az egyenlőtlenség elkerülhetetlen növekedése elkezdte csökkenteni ezt az összetartást, egészen addig, amíg néhány generációval később a növekvő széthúzás lehetővé tette, hogy egy másik, még nagyon összetartó sivatagi törzs legyőzze és megbuktassa őket.

Nemrégiben a princetoni biológus Peter Turchin aggasztó irányba terjesztette ki Ibn Khaldun elemzését: megmutatta, hogy semmi sem generálja jobban a társadalmi összetartást, mint egy közös ellenség. Turchin megmutatta, hogy erős államok általában etnikai határvonalak mentén jönnek létre, ahol az eléggé különböző népek közötti konfliktusok meggyőzik az egy etnikumba tartózakat arról, hogy jobb félretenni a kisebb konflikusaikat és összetartani, mintsem hogy legyőzze őket a másik. Például, Németország belső területeit egészen 1870-ig kicsi, civakodó hercegségek uralták, és erős királyságok csak ott alakultak ki, ahol a németek más népekkel érintkeztek: Poroszországban, ahol a baltiakkal és a szlávokka, illetve Ausztriában, ahol a magyarokkal és a szlávokkal.

Hasonlóképpen, a tizenhárom amerikai gyarmatot először a franciákkal és az indiánokkal, később a brit koronával vívott harcok ragasztották össze. (...)

Fél évezreddel Ibn Khaldun után Alexis de Tocqueville híres elemzésében Amerika sikerét nagyrészt annak tulajdonította, hogy:

"Folyton társulásokat hoznak létre. Nem csak ipari és kereskedelmi részvénytársaságokat, hanem ezeféle egyéb társulást - vallási és erkölcsi szerveződéseket, komoly vagy hiábavaló, nagyon általános vagy nagyon korlátozott, nagyon nagy vagy nagyon kicsi társulásokat. Véleményem szerint a legfigyelemreméltóbb jelenség az intellektuális és erkölcsi társulások szerepe Amerikában."

A közgazdaságtan átalakulása egy inkább technikai, mint empirikus tudományággá eléggé nehézzé tette, hogy komolyan gondolkozzunk az összetartás szerepén. Jóval egyszerűbb volt matematikai modelleket létrehozni, amelyek azon a feltételezésen alapulnak, hogy az emberi viselkedést az önérdek motiválja, annak ellenére, hogy ez a nézőpont nagyon nehezen magyarázhat meg olyan eseményeket, mint például az első világháborúban tapasztalt önfeláldozó összetartás.

A kilencvenes években gyakran esett szó róla, hogy a posztszovjet társadalmak átalakulásában a  civil társadalomnak döntő fontosságú szerepet kell játszania, ám ennek ellenére a szabadpiaci közgazdászok sokkterápiás megközelítése győzött Oroszországban
(meg nálunk is - Shenpen), ami katasztrofális eredményekkel járt, mert gengszterek rabolták szét a nemzeti vagyont. (Itt persze hozzá lehetne tenni, hogy a rablás definíció szerint nem szabadpiac, mert a piac definíciója az, hogy mindenki azt adja el, ami jog szerint az övé... - Shenpen)

A összetartás-téma tudományos megközelítésének felélesztésében fontos szerepet játszott Francis Fukuyama 1995-ben megjelent, "Bizalom: a társadalmi erények és a jólét megteremtése" című könyve. Fukuyama azt a kényes témát vette fel, hogy az amerikaiak, az északnyugat-európaiak és a japánok elég jól tudnak együttműködni ahhoz, hogy nagy cégeket, nagy szervezeteket hozzanak létre, míg más fejlett társadalmak, például Olaszország vagy Tajvan, ritkán tudnak túlnövekedni a kis, családi vállalkozások szintjén.

(Mint Luigi Barzini megjegyezte az "Az Olaszok" c. könyvében, Szicíliában őrültség lenne kisebbségi résztulajdont vásárolni egy cégben, így nem is teszi azt senki.
(Miért? Mert átverné a többségi tulaj? Gondolom. - Shenpen) ) Fukuyama óvatosan elkerülte viszont a témánakk azt a részét, hogy a világ meglehetősen nagy területein, például Afrikában, Latin-Amerikában vagy a Közel-Kelet mind a közbizalom, mind a technológiai fejlettség eléggé alacsony szinten áll.

Mivel közgazdászként diplomáztam és a hetvenes években közel álltam a libertarianizmushoz, mindig is feltételeztem, hogy Amerikát az individualizmus tette naggyá. De néhány külföldi út kételyeket ébresztett bennem.

Amikor 1978-ban először merészkedtem Buenos Aires autópályáira, faragatlan individualisták egész hordájával találkoztam. Otthon, Los Angelesben, mindenki az útra felfestett sávokban közlekedik, de Argentinában körülbelül csak minden harmadik autós vette figyelembe a sávokat. Másik harmaduk beállt két sáv közé és jól láthatóan a sávokban vezetőket nézte agyhalott idiótának, harmadik harmaduk meg tett az egészre magasról és ment, amerre látott...

Egy évre rá az akapulkói
(Mexikó - Shenpen) tengerparton ültem néhány régi főiskolai cimborámmal, és próbáltuk elhessegetni a ránk szállt drogdílereket. Az egyik különösen kitartó dílert a végén már azzal próbáltuk lerázni, hogy pont nincs nálunk pénz, mire előrántott egy hordozható hitelkártya-olvasót... ami azért így a hetvenes évek végén eléggé komoly vállalkozó szellemről tett tanúbizonyságot.

Ekkor kezdtem el gondolkozni rajta, hogy miért van az, hogy mi, amerikaiak engedhetjük meg magunknak, hogy luxuskörülmények közé járjunk Mexikóba nyaralni és miért nem fordítva. A minket nyaggató dílerek, mindenféle árusok és egyéb egyéni vállalkozók legalább annyira keményen dolgoztak és ambíciózusak voltak, mint mi. Tehát Mexikó hátránya valószínűleg inkább a nagyobb szervezetek, nagyobb cégek gondatlanságában és korruptságában keresendő. Egyszerűen úgy néz ki, hogy a mexikóiak a családinál nagyobb méretben nem nagyon tudnak hatékony szervezeteket létrehozni. (...) A mexikói közéletet úgy lehetne definiálni, hogy visszaélés a hatalommal a meggazdagodás érdekében, illetve visszaélés a vagyonnal a hatalomhoz jutás érdekében.


Aha. Hát ez utóbbi különösen ismerősen hangzik. Hm. Konkrét megoldási javaslat nincs a cikkben, de nekem egy nagyon halvány tippem azért van. Sailer ui. pont abban téved (ezt a részt nem fordítottam le), hogy a bizalom alapja a megbízhatóság. Szerintem nem. Szerintem a kibaszások 90%-a preventív, defenzív jellegű: előzzük meg a másikat, mielőtt ő tenné. Tehát gyakorlatilag egy alap nélküli, pusztán kölcsönösen megelőlegezett bizalom is nagyon javítana a helyzeten. És erre léteznek bizonyos hagyományos módszerek. De erről legközelebb.

20 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://neokon.blog.hu/api/trackback/id/tr11240666

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lodovik Trema · http://lodovik.blog.hu 2007.11.26. 00:23:40

Amikor elöször olvastam, már akkor is húztam a számat, miszerint az összetartás alapja csak etnikai lehet. A német példa pont arra világít rá, hogy ez a hozzáállás mennyire nem áll meg a lábán napjainkban. Most arra gondolok, hogy tele van a világ sikeres országokkal, akik nem fenyegetettek semmilyen irányból. [Például mi magyarázza, hogy a skandináv gazdaságoknak kivétel nélkül nagyon jól megy a szekere? Csak Finnország határos az oroszokkal, a dánok meg a németekkel, de amúgy egymás szomszédai.]

Amúgy tényleg elképesztöen érdekes, de valahogy felemás érzéseket kelt, hogy be akar hozni a képletbe egy láthatatlan ragasztó anyagot, ami a konzervativ világképet igazolja.

Molnárgörény · http://molnargoreny.blog.hu 2007.11.26. 02:05:19

Lodovik Trema: Finnország nem skandináv állam. Skandinávia + Finnország = Fennoskandia, de ezt ritkán használják (állattanban inkább).

A német példa nem cáfolja az etnikai összetartást, mert ott azért a nyelv közös nevező. A nyelv a lényeg szerintem, mert azok értik meg egymást, akik egy nyelven beszélnek.

max_headroom 2007.11.26. 04:44:22

Lodovik Trema 2007.11.26. 00:23:40:
"Amikor elöször olvastam, már akkor is húztam a számat, miszerint az összetartás alapja csak etnikai lehet."

Ki mondta, hogy _csak_az_ lehet?

"Például mi magyarázza, hogy a skandináv gazdaságoknak kivétel nélkül nagyon jól megy a szekere?"

Náluk is eléggé magas az egy emberre jutó, nem-anyagi tőke. Elég jól működik az oktatási rendszerük, és a törvénykezésük.
Alapvetően más a mentalitás, más az erkölcs, más az emberek egymáshoz való viszonya. Az adócsaló a közfelfogás szerint nem ügyes, hanem bűnöző. Kötve hiszem, hogy bármelyik skandináv országban olyan kleptokrácia kerülhetne hatalomra, mint Magyarországon.

"... valahogy felemás érzéseket kelt, hogy be akar hozni a képletbe egy láthatatlan ragasztó anyagot, ami a konzervativ világképet igazolja."

Nem akarja behozni, alapból ott van az. Lásd nyelv.

Lodovik Trema · http://lodovik.blog.hu 2007.11.26. 08:35:56

Molnargoreny: Finnország Skandináv állam. Kultúrálisan és etnikailag van(?) különbség, de az évek alatt olyan remekül sikerült intergrálódniuk a közösségbe, hogy ma a Skandináv államokba a finneket is értjük [skandináviában mindenképpen - erröl elsö kézböl vannak információim]

max: "Kötve hiszem, hogy bármelyik skandináv országban olyan kleptokrácia kerülhetne hatalomra, mint Magyarországon."

Az idén megbukott és 12 évet a hatalomban eltöntött izlandi kormány tele volt ilyen balhékkal és sokat lehetett hallani róla, hogy odafent nagyon sok pénz tünik el az állami kézben lévö energiacégekböl [ami itt (is) óriási üzlet] és nyílt titok volt, hogy rengeteg környezetszennyezö beruházás csak azért valósulhatott meg, mert megkenték a döntéshozókat. [ez hiába derül ki, az illetékesek milliárdokért elviszik a balhét, jogilag senkit nem vontak felelösségre az erömü meg ugye felépült, nem állnak neki bontani]

"Nem akarja behozni, alapból ott van az. Lásd nyelv."

Azt értem, hogy az emberek a hozzájuk nagyon hasonló emberekkel egy közösségbe tartozónak érzik magukat, de én azt nem tudom elfogadni, hogy ennek tényleg akkora szerepe legyen, hogy egész civilizációk léte függjön töle. [Emelett nem tudok érvelni, mert a szövegben nem tudom megfogni azt a pontot, ahol sántít nekem a téma]

"Ki mondta, hogy _csak_az_ lehet?"
Ezt tényleg nagyon elnéztem.

t. 2007.11.26. 08:57:12

Pikáns, egy paleo lapot citál egy neokon honlap szerzője. Mik lesznek itt még? :))))))

max_headroom 2007.11.26. 11:41:49

Lodovik Trema 2007.11.26. 08:35:56:
"Az idén megbukott és 12 évet a hatalomban eltöntött izlandi kormány tele volt ilyen balhékkal és sokat lehetett hallani róla, hogy odafent nagyon sok pénz tünik el az állami kézben lévö energiacégekböl [ami itt (is) óriási üzlet] és nyílt titok volt, hogy rengeteg környezetszennyezö beruházás csak azért valósulhatott meg, mert megkenték a döntéshozókat."

Hát már ott is? OK, komolyra fordítva a szót; ahol politika van, ott mindig lesz korrupció. Itt is van Halliburton, meg Enron-botrány. Viszont a nagy különbség az, hogy Magyarországon a meggazdagodás szinte egyetlen útja, ha olyan üzletet kötsz az állammal, ami jó neked, meg akit megkentél, rajtatok kívül viszont mindenki más szív. És állítom, hogy Nyugat-Európában, Japánban, az USÁ-ban ez nem így működik. Hosszú távon egészen biztosan nem. A skandináv államokban pláne nem.

"Azt értem, hogy az emberek a hozzájuk nagyon hasonló emberekkel egy közösségbe tartozónak érzik magukat, de én azt nem tudom elfogadni, hogy ennek tényleg akkora szerepe legyen, hogy egész civilizációk léte függjön töle."

Valószínűleg azért, mert magadból indulsz ki. Magyarországon az emberek többsége semmilyen idegen nyelvet nem beszél, következésképp be van zárva a saját kultúrájába. Amit a világról tud, azt is a magyar szemüvegen át látja. És amit nem ismerünk, attól általában tartunk. Öszetartani meg azzal fog, akitől nem tart. (Kivéve a magyart, mert az génhibás, Nándorfehérvár óta nem tud összetartani.)

"Emelett nem tudok érvelni, mert a szövegben nem tudom megfogni azt a pontot, ahol sántít nekem a téma."

Ilyenkor mélyebben el kell tűnődni a dolgon, mert két eset lehetséges. Előfordulhat, hogy réreztél valami fontosra, amit érdemes megfogalmazni. Ugyanakkor lehet az is, hogy a benned levő érzelmek, ösztönök, reflexek alapján utasítottál el valamit, amit ha jobban megvizsgálsz, nem tudsz racionális magyarázatot találni rá - és akkor lehet, hogy érdemes felülbírálni az emóciókat.

max_headroom 2007.11.26. 13:28:09

index.hu/velemeny/jegyzet/feltud2/

Olvastátok? Már az előző rész is eléggé a fején találta a szeget, de ez - ha lehet -, még konkrétabb, még egyenesebb.

Refuse/Resist! 2007.11.27. 00:21:02

Érdekes élmény volt, hogy itt Németországban a 6000 euro értékű kocsit a privát eladó ideadta próbaútra csak úgy, egy idegen nyelvű személyiért cserébe. Magyar szemmel ez iszonyat durva.

más, ehhez kicsit kapcsolódik:
"The good news is that a hormone secreted by the brain during sex can be a powerful economic growth engine"
makethemaccountable.com/myth/GreedIsGood.htm
:D
Valamiért a gyakorlatban mégse annyira jön ez be: a németek, a skandinávok és az angolok jobb gazdaságot hoznak össze a mediterrán népeknél, pláne az afrikaiaknál.

max_headroom 2007.11.27. 08:10:23

Refuse/Resist! 2007.11.27. 00:21:02:
"Érdekes élmény volt, hogy itt Németországban a 6000 euro értékű kocsit a privát eladó ideadta próbaútra csak úgy, egy idegen nyelvű személyiért cserébe."

Egyrészt ott létezik bizalom, másrészt az eladó is tudja, hogy nem jutnál messzire a kocsijával. Egy €6,000-s autóért csak igazi low-life emberek kockáztatnák meg a börtönt, és látta rajtad, hogy ettől nem kell tartania.

"Magyar szemmel ez iszonyat durva."

Ez szomorú, mert ezek szerint már benned is a negatív reflex dolgozik, hogy nem kéne bíznia benned. Elvileg épp az ő hozzáállásának kellene a természetesnek lennie, és a lenyúlós magyarvirtusnak kellene ritkaságszámba mennie.

Itt, Kaliforniában nyugodtan otthagyhatom a laptopomat a nyitott tetejű autóm első ülésén, amíg bemegyek egy étterembe ebédelni. Nem mindig zárom be a kocsiajtót, sőt, a lakást sem. Nemegyszer előfordult, hogy a college előtt parkolva, a slusszkulcsot benn felejtettem a zárban. Amikor az óráim végén kijöttem, az autó mindig érintetlen volt.
Hozzá tartozik az igazsághoz, hogy ezt a mutatványt azért nem lehet minden környéken előadni. Vannak olyan ganglandek, ahova nem tanácsos még bemerészkedni sem. Nappal még csak-csak, de éjjel biztosan nem.
Pár hónappal ezelőtt egy rendőrautó lerobbant egy ilyen, spanyolajkú bevándorlók által lakott, kimondottan rossz hírű környéken. Beszólt a rendőr a diszpécsernek, az azonnal küldte érte a legközelebbi járőrkocsit. Kilenc perc alatt értek oda, addigra már fejbe lőtték.

___________________________ (törölt) 2007.11.27. 10:54:29

Ezert gondolom, hogy ez az Index-cikk jo, de a tema kevesbe fontos felerol szol.

Van egy pesti taxisceg, akik azt csinaljak, hogy kiajanljak a fuvarokat ot percre, aki eloszor lecsap a radiora, az viszi. Persze a tobbi irigy, ugyhogy odamennek es ha 1 masodpercet kesik, akkor felnyomjak, es ket nap eltiltas. Semmi megallapodas, egyuttmukodes, semmi normalis alku, hogy aki kozelebb van, viszi, azt kesz...

Alapvetoen az elittel mukodhetne az a megegyezes, hogy az emberek elcsaljak az adobol, amit lehet, ok meg ellopjak a tobbibol, amit lehet.

Lehetne azt csinalni, hogy amit mindenkeppen be kell fizetni, annak egyszeruen bucsut intunk, hogy az az ordoge, es az elkummantott allami szolgaltatasokat helyett/mellett megszervezni magunknak a dolgokat (polgarorseg, GYES-en levo angoltanar anyuka delutan tanitvanyokat vallal, lehetne szervezni a polgarorseghez hasonlo valamifele polgari elsosegely-szolgalatot, ami kiegeszitene a mentosoket stb.)

Ha elegendo zsetont termelnenk, akkor ezt meg lehetne csinalni, siman el tudnak tartani a parazita-elitet ugy, hogy fel se tunne, mintha csak valami megszallo hadsereg lenne, amit ki kell birni es kesz. Porcio, forspont.

Termeszetesen rothadt egy rendszer ez akarhogy is, de gyakorlatiasan nezve azt, hogy nem termelunk eleg zsetont, a hetkoznapi eletben tapasztalt egyuttmukodesi keptelenseg, azaz egymas munkajanak az eredmenyenek a tonkretetele okozza.

Ez az elso szamu problema, az elit-kerdes szerintem masodlagos.

max_headroom 2007.11.27. 13:04:08

Ez egy farkába harap a kígyó játék. Az elit olyan, mint a választói, ugyanakkor a választókra folyamatosan visszahat az elit viselkedése, tettei. Szerintem ezt nem lehet úgy nézni, hogy a kettő közül melyik az elsődleges, és melyik a másodlagos. Egyszerre, folyamatos kölcsönhatásban, egymás relációjában léteznek.

Az egymás munkájának szándékos tönkretételéről sokat tudnék mesélni, de inkább megőrzöm az inkognítóm, úgyhogy ez a rész most kimarad. :-)

Az igazán komoly probléma ezzel ott van szerintem, hogy Magyarországon az emberek túlnyomó része abban a tévhitben él, hogy a gazdaság egy nulla összegű játék. Primitív úr így látja: "ha ő keresett ötmilliót, akkor az az ötmillió már elúszott, így én már nem férhetek hozzá". Ezért utálja a másikat. És ez valami rettenetesen ostoba attitűd.

Ha a másik jól keresett, az nagyszerű dolog, hiszen azzal potenciális vevője lehet az én termékemnek / szolgáltatásomnak / akármimnek.
Ha a másik jól keresett, és becsületesen fizeti az adóját, akkor hozzájárult a közjóhoz.
Ha a másik jól keresett, az elvégzett feladat sikere, illetve a jól megérdemelt bevétele olyan elégedettség-érzéssel töltik el, ami egy ici-picit hozzájárul az általános közérzet javulásához.
Ha a másik megérdemelten keresett jól, akkor jól működött a gazdaság természetes szelekciója, és egy arra alkalmas egyednek biztosított nagyobb mozgásteret a következő lépéséhez - ami ismét csak pozitívan hat vissza az egészre.

Szóval, lehetne éppen örülni a másik sikerének, de ahhoz először fel kéne mindezeket fogni.

Randalph 2007.11.28. 16:09:50

Szervusz öreg cimbora! Megismersz még?

___________________________ (törölt) 2007.11.28. 23:13:56

Szia! Hát így Randalph nickkel őszintén szólva nem :) Esetleg valami további támpont? Privátban is jöhet.

Lodovik Trema · http://lodovik.blog.hu 2007.11.29. 01:01:19

"Viszont a nagy különbség az, hogy Magyarországon a meggazdagodás szinte egyetlen útja, ha olyan üzletet kötsz az állammal, ami jó neked, meg akit megkentél, rajtatok kívül viszont mindenki más szív. És állítom, hogy Nyugat-Európában, Japánban, az USÁ-ban ez nem így működik. Hosszú távon egészen biztosan nem. A skandináv államokban pláne nem."

A vesztegetésnek pont az a lényege, hogy ti ketten jobban jártok, a többiek pedig rosszabbul. Teljesen mindegy, hogym elyik roszágban történik. Egyébként a nemzetközi rangsorokban Izland szinte minden csillogó mutatóban az élen jár, azt hiszem a korrupció is itt a legkisebb, ennek ellenére ilyenek megtörténhetnek.

"Pár hónappal ezelőtt egy rendőrautó lerobbant egy ilyen, spanyolajkú bevándorlók által lakott, kimondottan rossz hírű környéken. Beszólt a rendőr a diszpécsernek, az azonnal küldte érte a legközelebbi járőrkocsit. Kilenc perc alatt értek oda, addigra már fejbe lőtték."

Azt nem értem, hogyha életveszélyben vannak azokon a környékeken, akkor miért megy oda?

BTW California melyik részén laksz? A leirás alapján nem hiszem, h Los Angeles lenne, azt mondják Palo Alto-Mountain View környéke ilyesmi[=biztonsagos] hely.

max_headroom 2007.11.29. 07:57:53

Lodovik Trema 2007.11.29. 01:01:19:
"A vesztegetésnek pont az a lényege, hogy ti ketten jobban jártok, a többiek pedig rosszabbul."

Nem a technikája volt itt a lényeg, azzal mindannyian tisztában vagyunk. A gyakorisága, az, hogy az elmaradottabb országokban rutinszerűen így működik a gazdaság.

"Azt nem értem, hogyha életveszélyben vannak azokon a környékeken, akkor miért megy oda?"

Talán mert ott teljesített szolgálatot.

"BTW California melyik részén laksz? A leirás alapján nem hiszem, h Los Angeles lenne, azt mondják Palo Alto-Mountain View környéke ilyesmi[=biztonsagos] hely."

Khm, mondjuk úgy, hogy szerencsére elég jó környéken... félúton Kevin Costner és Paris Hilton között... :-)

Ez a jó környék / rossz környék elég érdekes dolog. Néha alig 2-3 block választja el őket egymástól. Beverly Hills közvetlen szomszédságában vannak olyan részek, ahol nem nagyon állnék meg éjjel. Hollywood keleti oldala elég lepukkant, bűnözők, drogosok, AIDS-esek - Hollywood Hills ugyanakkor tele van sokmilliós villákkal.

Lodovik Trema · http://lodovik.blog.hu 2007.11.29. 12:58:23

"Talán mert ott teljesített szolgálatot."

A leirtak alapján ugy tunt, hogy normális, h a rendöröket megölik azon a környéken, akkor vagy sokkal többet kéne küldeni vagy egyet sem. [Ezért nem értem, hogy miért kószál egy magányos járör a bandák által uralt terulet közepén]

___________________________ (törölt) 2007.12.03. 23:45:41

"Khm, mondjuk úgy, hogy szerencsére elég jó környéken... félúton Kevin Costner és Paris Hilton között... :-)"

Tom Cruise szcientológus világvége-bunkerjében? :-))))

___________________________ (törölt) 2007.12.03. 23:46:59

"A leirtak alapján ugy tunt, hogy normális, h a rendöröket megölik azon a környéken, akkor vagy sokkal többet kéne küldeni vagy egyet sem."

Ez tetszik, praktikus szemlélet, igazi katonai logika. Támadj háromszoros túlerővel - vagy hagyd a picsába.

max_headroom 2007.12.09. 03:50:46

Lodovik Trema 2007.11.29. 12:58:23:
"A leirtak alapján ugy tunt, hogy normális, h a rendöröket megölik azon a környéken, akkor vagy sokkal többet kéne küldeni vagy egyet sem."

Egyedül általában nem merészkednek be ilyen helyekre. Nem ismerem a részleteket, de el tudom képzelni, hogy aznap beteg lehetett a társ, ő pedig arra gondolt, hogy épp csak áthajt a területen.

max_headroom 2007.12.09. 04:40:14

Nem biztos, hogy teljesen ide tartozik, de talán van valami köze a témához. Olvassátok el ezt a cikket: hvg.hu/itthon/20071207_korrupcio_transparency_international_ti.aspx?s=2007127nl