HTML

Utolsó kommentek

Összefoglalás, áttekintés

2007.12.12. 20:36 ___________________________ (törölt)

UPDATE: ha eddig nem esett volna le, most szólok: a továbbiakban a konzervatorium.blog.hu alatt vagyok megtalálható.
 
Majdnem pontosan fél éves a blog - és egyáltalán nem vagyok elégedett vele. Azt hiszem, túl ez a fa egyelőre a fejszémnek. Foglaljuk össze, hogy mit tudok, mit sejtek, és mi az, amiről fogalmam sincs:

1. Biztos vagyok benne, hogy a kapitalizmus, a piacgazdaság csak akkor hozhatja meg a tőle elvárt eredményeket, ha nem csak egyszerű mechanizmusnak tekintjük, amit egy marék törvénnyel bevezetünk és aztán minden jó és szép, hanem szükséges hozzá egy kulturális kontextus, egy hozzállás, értékrend, viselkedésmód, Irving Kristol kiváló megfogalmazását kölcsönvéve: erkölcsi tőke.

2. Biztos vagyok benne, hogy ezen túl pedig igazából egyetlen dolog fontos az életben, az a nehezen megfogalmazható valami, amit boldogságnak v. jelentőségteljes életnek nevezhetünk. Igazából mindent ebből érdemes levezetni, ehhez viszonyítani. Biztos vagyok benne, hogy a kellemes, puha, kipárnázott, biztonságos állapotok (szociáldemokrácia) ill. a kötetlenség, a sokféle választási lehetőség (liberalizmus) önmagában véve kevesek. Valahol, valamilyen formában ezek a dolgok az emberi minőséghez köthetőek inkább - valahogy sokkal többet számít az, hogy milyen emberek vagyunk és milyen emberré kívánunk válni

Személyes tapasztalatom az, hogy a legboldogabb akkor voltam, amikor ki se láttam a feladatokból - érettségi, gyúrás, egyetemi előkészítő, programozási tanfolyam így egyszerre - szenvedtem, mint disznó a jégen,  de mennyire büszke voltam magamra!

3. Sejtem, ill. azt hiszem, hogy a boldogságnak, jelentőségteljes életnek valami olyasféle dolgokhoz is lehet köze, mint a nem mesterségesen turbózott, hanem megérdemelt önbecsülés (Arisztotelész) ill. valamiféle közösségi élmények, amikre most nem térek ki.

4. Azt hiszem, hogy az első 2-3 pont egyike sem annyira konkrétan politikai téma igazából, abban az értelemben, hogy nem lehet egy marék törvénnyel megjavítani a dolgot. Az első pontot tekintve legfeljebb annyit lehet elérni politikai eszközökkel, hogy talán a legnegatívabb dolgokat egy kicsit vissza lehet szorítani. A második és harmadik kérdésben viszont semmit. Ugyanakkor szerintem a közös ügyek, a res publica részei nem csak a törvények, kormányok tevékenysége és így tovább, hanem az is, hogy miről mit gondolunk, mit tartunk jónak, rossznak, milyen értékeket közvetítenek az újságírók, közírók, és a többiféle véleményvezérek. Szerintem nem csak politikai, hanem tehát efféle civil közélet is van, vagy legalábbis kell, hogy legyen.

5. Azt hiszem, hogy vannak történelmi példák, amiből tanulhatunk, avagy más szavakkal, amit pl. Weber írt, hogy az eredeti kapitalizmus a protestáns etika egyenes következménye volt, vagy amit kora XX. századi, illetve XIX. századi filmekből, regényekből az emberek általános hozzállásáról, világlátásáról, életmódjáról leszűrhetünk, abból lehetne mit tanulni, újrafelfedezni, más  szavakkal, bár a fejlődésnek, haladásnak, rengeteg pozitívuma volt, de azért közben jópár gyereket is sikerült a fürdővízzel kiönteni .

6. Azt hiszem, hogy akár ezt még annyira konkrétan is megfogalmazhatjuk, hogy a három kora XX. századi, XIX. századi klasszikus elvnek, a vallásnak, a hazaszeretetnek és a családnak komoly köze lehetett ezekhez a dolgokhoz. Alapvetően azért, mert mind a három nagyon alapvető, természetes érzelmekre épül: a vallás arra, hogy foglalkoztat minket a halál gondolata, a nemzet és a család pedig arra, hogy alapjában véve azokban tudunk bízni, akik valamilyen formában közel állnak hozzánk. Erről lehetne még hosszasan értekezni, hogy pontosan hogyan és miért, de ez most nem az az alkalom.

7. Leghalványabb lila fogalmam sincs, hogy ezeket az értékeket hogy'  a viharba  lehet a XXI. században megvalósítani, sőt, még arról sem, hogy bár ezek anno  szerintem működtek, vajon ma is működnének-e, vagy pedig valami hótt' tök mást kell-e kitalálni. Az egészen biztos, hogy a sima, egyszerű, alapszintű Isten-Haza-Család-os politizálás nem fog látványosan szép eredményekre vezetni, ugyanakkor az is lehet, hogy legalább a kár minimalizálásában hasznos lehet azért ez a dolog, hogy a semminél v. ellenkezőjénél azért kevésbé árt, lehet, hogy megfékezheti vagy lassíthatja a legkárosabb tendenciákat. De ugyanakkor még az is lehet, hogy adott esetben többet árt, mint használ. Nem tudom. Ezen a ponton kell saját nemtudásommal szembesülnöm. 

Ezenkívül pedig az ártalom-minimalizálás (márpedig szinte minden jobboldali politika erről szól) nekem egy kicsit kevés, ha csak ennyi van a témában, akkor lehet, hogy inkább hagynom kéne a politikát és azokkal a más témákkal foglalkozni inkább, amelyekben talán nem csak kevésbé rossz, de akár jó megoldásokat is lehet találni (szoftverfejlesztési módszertanok stb.)

Összefoglalás: tudom, hogy valami kell, sejtem, hogy az a valami bizonyos pontokban hasonló lehet ahhoz, ami pár generációval ezelőtt volt, fogalmam sincs, hogy az pontosan micsoda és hogyan lehet a XXI. században hatékonyan alkalmazni.

Még egyszerűbben: kérdéseim vannak, válaszaim nincsenek. Ettől túl nagy az a fa.

Mindebből az következik, hogy ezt a blogot így nincs értelme tovább folytatni. Innnen kezdve csak önismétlés lenne. Be kell látnom, hogy nem tudtam elmondani azt, amit akartam, éspedig azért nem, mert egyelőre én sem tudom, látom, hogy mit is akarok pontosan mondani.

Ez nem azt jelenti, hogy nem fogok írni - dehogynem, ahogy valami értelemes eszembe jut közéleti témában, azt valszeg felteszem a Konzervatóriumra (tervezek egy cikket a klímaváltozási hülyeségekről), más, nem közéleti témákban pedig lesz másféle nevű, című blog. Ott folytatódik a könyv-projekt is, mert annak tényleg van értelme: olyan szerzőket fogok összeválogatni, akik inkább kérdeznek, mint válaszolnak.

Ki fog majd kerülni ide az új blog linkje meg minden egyéb fontos infó, szóval semmi gáz. Csak ezeket a keretek merültek ki.

 

32 komment

Vendégszereplés a Konzervatóriumon

2007.12.11. 22:12 ___________________________ (törölt)

Írtam egyet a Konzervatóriumra - ha jelentősen nagyobb lesz az olvasottsága, mint itt, akkor lehet, hogy a kicsit nagyobb lélegzetű dolgokat inkább oda fogom tenni.

Tudom, igen, egy darabig nem akartam, de beleolvasgatva rájöttem, hogy amitől tartottam, az valószínűleg alaptalan.

A kommenteket lezártam ebben a threadben, mert inkább oda, lécci.

Újabb Worluk-cseszegetés

2007.12.07. 19:59 ___________________________ (törölt)

Azért vagyok "rászállva" Worlukra - már a harmadik írás - , mert kedvelem: mert én is a nyolcvanas évek végétől a kilencvenes évek középéig számítógépes játékokon, szerepjátékokon, sci-fin, fantasyn meg a Moby Dick és CPG zenekarokon szocializált kockageneráció tagja vagyok, és nagyon kevesen írnak kifejezetten nekünk, a mi nyelvünkön. Ő igen. Jelzem, pont ezért bírom Tomcatet is: ő is ugyanebből jött.

Pont ezért nem bírom, ha hülyeségeket ír. Mármint egyik esetében sem, de most éppen, megint, Worlukról van szó. Erre a cikkre gondolok.

Fáradt vagyok most magyarázni, tehát, címszavakban: Belgium. Quebec. Fini és az Északi Liga. Scottish National Party, meg a kibaszott választás, amit nemrég nyertek. Csemegének még a végére mondjuk még a Barcelona meccsein a _szervezők_ által körbehordozott Paisos Catalana-térképek. Aha, Árpi. Hihető. Tényleg... :(

Miközben tudna ilyeneket is írni.

What a waste.

50 komment

Blogajánló: a magyar elefánt

2007.12.07. 19:25 ___________________________ (törölt)

Ez a logó - a republikánus elefánt piros-fehér-zöldben - annyira jó, hogy tisztára irigylem, hogy nem én találtam ki. Bár én inkább a  Tory fáklyát adnám a South Park-os Eric Cartman kezébe. Hm. Lehet, hogy meg is csinálom... :-) Ennél már csak ezt a designt irigylem jobban (ott viszont a tartalom dögunalmas).

Picit kevésbé filozós blog, inkább konkrét politikai, de tetszik a megközelítése.

Szólj hozzá!

A következő lépés: fordítás és könyvkiadás

2007.12.03. 21:55 ___________________________ (törölt)

Oké, itt az ideje, hogy ne csak egy blogon tépjem a pofámat, hanem valami értelmesebbet is csináljak/junk, majd elválik.

A terv a következő: lefordítani kb. 5-6 egyenként 10-20 gépelt oldal kiterjedésű írást kortárs angolszász konzi szerzőktől és kiadni papírkönyv(ecske) illetve PDF és HTML formában.

26 komment

A sógorék

2007.11.29. 00:17 ___________________________ (törölt)

Motoszkál bennem, hogy vissza kéne költözni Közép-Európába 1-2 éven belül, bár Magyarországra most még egy pár évig nem, amíg nem változik meg valami, de azért a közelbe, úgy Bécs környékére.

De időnként akkora köcsögségekről lehet olvasni a neten, hogy az állam leesik. Tucatnyi szabálysértés? Kábé a fele durván bűncselemény. Legalábbis pl. itt Angliában bűncselekmény valakinek elvenni az útlevelét azon a fél percen túl, amíg felírják az adatokat. Ugyanis nem az illető tulajdona, hanem a kormányáé. A bankkártya-lehúzási trükköt pedig nem is kell kommentálni, annyira egyértelmű (behajtás bírósági végzés nélkül? na ne vicceljünk).

Mi legyen? Ismertek valakit, aki Ausztriába költözött? Mik a tapasztalatai? Én a Microsoftnál ismertem ott öt évvel ezelőtt egy csajt, neki tetszett akkoriban, de rég nem hallottam felőle.

10 komment

Az ellenkultúra vége?

2007.11.28. 23:29 ___________________________ (törölt)

Hallgassuk meg ezt a klipet: Üllői Úti Fák - Esküvő
Érdekes, nem? Úgy értem, a szöveg, főleg a vége.

Volt az első kultúra - történelmi viszonylagban persze a sokadig, de mondjuk a nagyjából modern társadalmakon belül első - ahol pl. az esküvő témakörét úgy volt szokás megközelíteni, hogy az ember életében a legboldogabb, megszentelt pillanat, az égben köttetik stb.

Aztán a második kultúra, ami szerint az házasság elavult hülyeség, burzsoá csökevény vagy a nők elnyomásának eszköze vagy mittoménmi, éljen a szabad szerelem stb.

És ez itt most egy harmadik megközelítés. Nem hagyományos, de nem is felszínes vagy nihilista, egyszerűen csak - nem tudom... Őszinte? Komoly? Hiteles? Tragikus? A dolgok mindkét oldalát néző? Vagy egyszerűen csak emberi?

Most tényleg, ez csak egy pici példa, csak az a lényeg, hogy van valamiféle változás a popkultúrában a mondanivaló, az üzenet tekintetében és valahogy úgy érzem, hogy jobb irányba.

Mondjuk, ha például a német nyelvű rockzenét nézem, a Die Toten Hosen-től a Hier kommt Alex meg a Bonnie und Clyde volt a teljes morális mélypont a műfajban, ami azért szomorú, mert egyébként nagyon király zenék. Ehhez képest már a Rammsteintől a Tier pl. abszolút egy normálisabb világkép, életfelfogás fele indult vissza...

Alakul ez.

5 komment

Steven Sailer a társadalmi összetartásról

2007.11.24. 20:55 ___________________________ (törölt)

Korábban bemásoltam egy részt Steven Sailernek a The American Conservative-ban megjelent, Fragmented Future (kb. szétesett jövő) c. írásából, de ez a téma megérdemel egy fordítást. Nem az egész cikkét, inkább csak a számunkra is érdekes részét.

20 komment

A következő nagy zenei hullám

2007.11.14. 22:43 ___________________________ (törölt)

Na, most tuti hülyének fogtok nézni :-) De először is hallgassátok meg ezt.

Van egy olyan jóslatom, hogy a következő nagy zenei hullám valamiféle country-szerűség lesz.

Miért? Mert azt hiszem, hogy a zenében - és a zene végül is nem más, mint a korszellem kifejeződésének egyik formája - alapvetően férfias és nőies korszakok váltják egymást.

11 komment

Worluk marhasága

2007.11.08. 21:49 ___________________________ (törölt)

Korábban dícsértem, most le kell tolnom. Ezért a cikkért. Igazából sok más hasonló cikkért is, csak most jutott eszembe.

Régebben sokat fórumoztam, és azt vettem észre, hogy amikor az emberek elkezdenek jogokról beszélni efféle módon, az gyakorlatilag annyit jelent, hogy semmi értelmes nem jut eszükbe magáról a témáról.

Ui. ha csak egy pici lépéssel is továbbgondoljuk a dolgot, akkor ahhoz is megvan a joga mindenkinek, hogy dumáljon ellene, akár még ahhoz is, hogy a betiltását követelje, miért ne, az ilyesmi része a szólásszabadságnak, tehát gyakorlatilag oda jutottunk, hogy nem mondott semmit. Semmi értelme tehát a jog-szövegelésnek ezen a téren, mert semmiféle megállapításhoz nem vezet el, kivéve ahhoz, hogy senkinek nincs joga ahhoz az egyhez, hogy a szomszéd Halloween-tökét ledarálja és műgyanta hozzáadásával dildóvá formálva felnyomja neki, de ezt meg pár száz éve tudjuk, kb. annyira frappáns és éleslátó megállapítás, mint hogy a víz nedves.

Komolyan, mintha két Worluk lenne. Az egyik az éleslátó kritikus, a másik egy éretlen kamasz, aki gyenge bepróbálkozásokkal bosszantja a neki nem tetsző embereket. Ha már provokatív akar lenni, akkor egyrészt nem sportszerű pont azokat provokálni, akik a padlón vannak, tessék szépen megvárni, amíg 2010-ben pl. Semjénből kultuszminiszter lesz, majd akkor, mert akkor majd legalább valamennyire talán vagányságnak számít a dolog, míg most egy eléggé olcsó húzás. Attól nem nagyon lesz senki fasza gyerek, hogy bátran beszól azoknak, akik kívüle és ellene vannak az establishmentnek. Mondjuk, esetleg, egyszer belefér. Tizedszerre már igen gáz, főleg ezen a dedós szinten.

27 komment

Nem az a lényeg, hogy mit, hanem az, hogy miért

2007.11.07. 20:47 ___________________________ (törölt)

Provokatív gondolat némileg ittasan:

Azt mondják, akkor konzervatív az ember, ha például ellenzi az abortuszt.

Mi lenne akkor, ha mondjuk éppen azért támogatnám az abortuszt pont, mert hiszek a családi értékekekben? Mert úgy gondolom, hogy a kettő darab ellentétes nemű szülő által családban felnevelt, tervezett, akart gyerekeknek a legnagyobb esélyük, hogy normális polgár lesz belőlük, és a diszkókúrásokból becsúszott nemkívánt, apamodell nélkül felnövő gyerekekből lesz a legnagyobb eséllyel bűnöző? Mi lenne akkor, ha tehát azért támogatnám az abortuszt, mert rengeteg potenciális bűnözőt eliminál?

Most nem mondom konkrétan, hogy ezt így gondolom: igazából nem gondoltam még kellő alapossággal végig a dolgot. Egyelőre bizonytalan vagyok a kérdésben. De - akár dönthetnék így is. És akkor az, a fenti indoklással nagyon is konzervatív döntés lenne.

Óvatosan tehát a kategóriákkal.

33 komment

Erről majd beszéljünk

2007.11.05. 23:46 ___________________________ (törölt)

http://www.amconmag.com/2007/2007_01_15/cover.html

http://www.slate.com/id/2174706/fr/flyout

Majd nekiállok lefordítani belőle részeket, mind a kettőből, valójában az első cikknél nem a cikk fő témája az érdekes, hanem az, amit a mind a kettő megemlít: hogy érdekes módon mintha a silkeres társadalmaknak sikerének oka nem annyira a verseny, mint inkább az önkéntes együttműködés és bizalom lenne. További érdekesség, hogy az előbbi az egyértelmű irányultságú The American Conservative, a másik a balközép Slate-ben jelent meg -  érdekes, hogy ebben mintha egyetértenének.

Most nincs energiám fordítani, csak kimásolom a legérdekesebb részt:

"
In the 1990s, the importance of civil society was widely talked up as crucial in transitioning post-Soviet states away from totalitarianism, but the free-market economists’ prescription of “shock therapy” prevailed disastrously in Russia, as gangsters looted the nations’ assets.

An important contribution to the scholarly revival came in Francis Fukuyama’s 1995 book Trust: The Social Virtues & the Creation of Prosperity. Fukuyama raised the hot-potato issue that Americans, Northwestern Europeans, and Japanese tend to work together well to create huge corporations, while the companies of other advanced countries, such as Italy and Taiwan, can seldom grow beyond family firms. (As Luigi Barzini remarked in The Italians, only a fool would be a minority shareholder in Sicily, so nobody is one.) Fukuyama prudently ignored, though, the large swaths of the world that are low both in trust and technology, such as Africa, Latin America, and the Middle East.

As an economics major and libertarian fellow-traveler in the late 1970s, I assumed that individualism made America great. But a couple of trips south of the border raised questions. Venturing onto a Buenos Aires freeway in 1978, I discovered a carnival of rugged individualists. Back home in Los Angeles, everybody drove between the lane-markers painted on the pavement, but only about one in three Argentineans followed that custom. Another third straddled the stripes, apparently convinced that the idiots driving between the lines were unleashing vehicular chaos. And the final third ignored the maricón lanes altogether and drove wherever they wanted.

The next year, I was sitting on an Acapulco beach with some college friends, trying to shoo away peddlers. When we tried to brush off one especially persistent drug dealer by claiming we had no cash, he whipped out his credit-card machine, which was impressively enterprising for the 1970s. That set me thinking about why we Americans were luxuriating on the Mexicans’ beach instead of vice-versa. Clearly, the individual entrepreneurs pestering us were at least as hardworking and ambitious as we were. Mexico’s economic shortcoming had to be its corrupt and feckless large organizations. Mexicans didn’t seem to team up well beyond family-scale."

Majd lefordítom, ha lesz energiám/időm.


15 komment

A vas ideje

2007.11.01. 21:37 ___________________________ (törölt)

Tizenhét éves koromig vérbeli kocka voltam, ráadásul a rosszabbik fajtából: a matematikai vagy műszaki dolgok nem érdekeltek, hanem csak a történelem, filozófia, a varázslós-kardos fantasy-regények és szerepjátékok, meg persze a számítógépes játékok. Aztán... felfedeztem a konditermeket, a nehéz vasak világát. És valami nagyon megváltozott. Nem csak a testem - a személyiségem is.

21 komment

Spiró György és a nihil

2007.10.23. 21:15 ___________________________ (törölt)

Spiró Györgynek én eddig főleg a közírói tevékenységét ismertem - ami nem nagyon tetszett -, de most elolvastam egy regényét is, A Fogságot. És ez a regény durván meglepett, negatív értelemben. Nem mintha nem lenne jó regény, lejön róla, hogy Spiró tehetséges író - de éppen ezért, SZVSZ iskolapéldája annak, hogyan lehet a tehetséget rosszra használni. Sőt, az, hogy rosszra, az még enyhe kifejezés: ez a regény valami nagyon mély és nagyon sötét egzisztenciális perverzió. Sajnálom ezt az embert. Komolyan.

4 komment

Modern konzervativizmus Kelet-Európában II: Donald Tusk nyert

2007.10.22. 21:12 ___________________________ (törölt)

Donald Tusk lenyomta a populista Kaczyński-ikreket és megnyerte a parlamenti választást. Idézem: "A korábbi alapelvek mellett elsősorban a korrupció felszámolásáért küzdő jobbközép párt sajátossága, hogy miközben gazdasági programjában liberális elveket vall és a piacgazdaság erősítését preferálja, addig az általa képviselt társadalmi értékek mentén konzervatívnak számít."

Václav Klausról már írtam - most itt van másodiknak Tusk sikere.

Nálunk miért számít törvényszerűnek és majd' mindenki által elfogadottnak, hogy jobboldali párt csak szociáldemagóg, populista lehet? Miért kell meghagyni a piacgazdaság képviselését azoknak a ballibeknek, akik éppen a piacgazdaság erkölcsi alapját, a társadalmi konzervativizmust, stabil értékrendet tagadják, tehát valójában a piacgazdaság ócska, hazug illúzióját erőltetik csak?

6 komment

A liberális paradoxon

2007.10.17. 23:12 ___________________________ (törölt)

Tudjuk, hogy a személyes szabadságból nem következik az, hogy mindenki nyer. De persze nem nyerhet mindig mindenki, ez önmagában még kevéssé izmos érv.  Ami viszont már komolyabb érv lehet:  léteznek-e olyan helyzetek, amik még rosszabbak - amikor a személyes szabadság olyan megoldásokhoz vezet, amelyekben mindegyik fél veszít?

47 komment

Moden konzervativizmus Kelet-Európában: mit gondoltok Václav Klausról?

2007.10.15. 20:12 ___________________________ (törölt)

Bocs, tudom, hogy egyre laposabb a blog, de mostanában nincs energiám a nagyobb témákba belekezdeni. Szóval, most megint egy rövidebb. Utánanéztem, hogy a mi régiónkban van-e olyan politikus, aki kb. közel áll ahhoz a világnézethez és stílushoz, amivel szimpatizálok. Publikációi, nyilatkozatai alapján Václav Klaus úgy tűnik, hogy egészen közel. De azért ezzel még óvatos lennék, mert fogalmam sincs, hogy mit csinált miniszterelnökként: akkor még túl fiatal voltam. Még akár az is lehet, hogy hótt' kamu az ember, egyszerűen nincs elég információm. Szóval, vannak valakinek konkrét emlékei, akár pozitívak, akár negatívak?

Anyagok magyarul:


www.hhrf.org/szabadujsag/2005/36/klaus.htm



http://www.origo.hu/nagyvilag/20070517marxistakhoz.html


http://siofok.mconet.biz/index.php?action=fullnews&id=161525&category=18&category_name=kulfold

Angolul:

http://en.wikipedia.org/wiki/V%C3%A1clav_Klaus

2 komment

Irak: kivel lehet békét kötni?

2007.10.10. 23:03 ___________________________ (törölt)

Miért sikerült Amerikának Japánt pacifikálnia, és miért néz ki úgy, hogy Irakot nem sikerül (bár részsikerek vannak)?

Javasolnék egy modellt, ami messze nem teljes, de az adott helyzetre alkalmazható leegyszerűsítés: legyen az, hogy egy szervezetnek ill. egy kultúrának két dimenziója van: centralizált vagy decentralizált, illetve fanatikus vagy nem fanatikus.

75 komment

A megfejtés - és ami abból következik

2007.10.05. 21:03 ___________________________ (törölt)

Ki volt tehát az amerikai társadalom-és bölcsészettudományos szerzők által legtöbbet idézett szerző 1976 és 1983 között? Lenin. És ha ez nem elég a megdöbbenéshez, akkor tegyük hozzá azt is, hogy ez annyit változott azóta, hogy most be kell érnie a második hellyel, mert Marx feljött az elsőre... sokat azért nem fogtak fel abból, ami a világban azóta történt, mi?

Miért lényeges ez? Azért, mert hajlamosak vagyunk "A Nyugatot" valamiféle homogén, egyforma, egyszínű entitásként kezelni. És aztán erről a homogén entitásról eldöntjük, hogy majomszerűen utánozzuk-e, vagy éppen fordítva, utáljuk, mint a kukoricagölödint.

29 komment

Találós kérdés

2007.10.04. 21:15 ___________________________ (törölt)

Van egy olyan, hogy The Arts and Humanities Citation Index, ami az amerikai humán-és bölcsészettudományi szaklapokban megjelent citációkat gyűjti. A találós kérdés a következő: ki volt szerintetek az amerikai szociológusok, pszichológusok, művészettörténészek stb. által legtöbbet idézett szerző 1976 és 1983 között? Annyit segítek, hogy nem amerikai és mi is elég jól ismerjük. És ez a dolog nagyon sokat elárul a világról, amiben élünk. Pár nap múlva elárulom, addig lehet tippelgetni.

4 komment

Worluk villantása

2007.10.03. 20:44 ___________________________ (törölt)

Tóta W. érdekes egy figura. Nem kategorizálható egyszerűen be, időnként nagyon elgondolkodtató, gyakorlatias és érdekes dolgokat ír, míg máskor ő is ezt az unalmas, vadliberális típusú  übermodernista aufklérizmust tolja. A tegnapi post viszont valami egészen különösen jó, gyakorlatilag minden szavával egyet lehet érteni, nagyon ajánlom mindenkinek.

17 komment

A hamis realisták: mi a baj a magyar baloldallal

2007.10.03. 20:28 ___________________________ (törölt)

Jobban szeretem a politikai filozófiát, mint a konkrét dolgokról beszélni, de ha az előző cikket megírtam, ezt is meg kell. Ez most egy ilyen kitérő - aztán majd visszatérünk az érdekesebb témákhoz.

A politikának van egy gazdasági dimenziója és egy társadalmi-értékrendbeli dimenziója. A kettő nem független egymástól: az utóbbi az előbbi alapja. Van egy ilyen látványos ellentmondás, hogy a magyar baloldal gazdasági területen kapitalizmusbarátnak tűnik, miközben határozottan tagadják azt a konzervatív értékrendet, ami a kapitalizmus alapja. Ennek az ellentmondásnak a feloldása nagyon egyszerű: a kapitalizmuspártiság egyszerű kamu.

23 komment

Meghalt egy osztálytársam

2007.09.18. 00:37 ___________________________ (törölt)

Man, what'cha do? Kisbazsi meghalt. A fazon ott balra. Nem a fóka, a másik. Meghalt. Olyan furcsa szó. Mit jelent az, hogy meghalt? Annyi élet volt benne, hogy lehetetlen, hogy az  mind csak úgy eltűnt, az egyik pillanatról a másikra, egy motor nyergében, fejjel a földnek, vagy egy kocsinak, vagy a fene tudja, a részleteket nem tudom, még. Ilyen nincs, ilyesmi nem szokott történni, rosszat álmodom, vagy megint be vagyok baszva. Ami igaz, de  az ok-okozati összefüggés fordított: még előtte hallottam. Hallottam. Halottam. Halott. Halott. Dead. Tot.

12 komment

Racionális lény-e az ember?

2007.09.08. 20:29 ___________________________ (törölt)

A címben szereplő kérdés egy kicsit hülyeségnek hangzik, mert ahogy egy kutya sem tud felelni arra kérdésre, hogy színvakok-e a kutyák, egy ember sem tudja megválaszolni azt a kérdést, hogy az ember mint olyan, lényegiségében, esszenciájában racionális-e.

Ám mivel időnként racionálisak vagyunk, máskor pedig nem és e kettőt össze is tudjuk hasonlítani, azt hiszem, van azért ebben a kérdésben téma.

195 komment

Szabadpiac és etika

2007.09.08. 19:51 ___________________________ (törölt)

Nem Sowellezünk, mert nem mutatkozott lelkes érdeklődés rá, majd máskor :-)

Meséli egy hölgyismerősöm, hogy a céget, ahol dolgozik, (MÓDOSÍTÁS: kiszedtem a helyet, hogy ne legyen beazonosítható) a tömegközlekedéssel remekül megközelíthető korábbi helyéről felköltöztette oda, ahol lakik, mert neki így kényelmes. Az meg le van szarva, hogy van, aki a város átellenes pontjáról bumlizik be minden nap.

Alapvetően tipikusan ez a fajta "megteszem, mert megtehetem, mindenki más le van ejtve" hozzállás az, ami miatt én eljöttem.

De nem jöhet mindenki el. Mit lehet tehát ezzel kezdeni?


30 komment